I.rész

A kezdetek

-Anya!-hallatszott egy lány ideges hangja.-Nem találom a cipőm!

Hirtelen kopogás törte meg a kiabálás utáni csendet.

Hannah volt az. Nemrég költöztek vissza Magyarországra. A szülei miatt volt kint Londonban 1 éven keresztül. Korához képest kitűnően beszélt angolul.

Van egy öccse; Aaron és egy bátyja; Nick. Mind a hárman angolul használták a nevüket. 

Hannah a cipők között kezdett el kutatni, de anyja félbeszakította.

-Ki fogja ezt mind visszarakni?-vonta kérdőre.

-Majd később. Ja, és ma ottalszom Johannahnál. Ne várjatok!

-Jólvan. Érezzétek jól magatokat!-kiabált utánna, de hiába. Hannah csak futott. Mikor beért a barátnője udvarára, türelmetlenül kopogtatni kezdett.

-Szia! Engem keresel?-harsant fel egy hang Hannah háta mögül. Johannah volt.

-Igen. Szia!-ugrott a nyakába.

Johannah arca kicsit komor volt, a szokásoshoz képest.

-Mi a baj? Történt valami, amiről nem tudok?

-Az igazság az, hogy igen. 

Lesütötte tekintetét és könnyek gördültek végig az arcán.

-Daniel történt. Lá-látam egy m-másik lánnyal.

-Ajj! Az a szemét! Nem érdemelt meg soha! Ne is törődj vele!-vigasztalta Hannah.

 

*Hannah szemszöge*

Ott álltam és bántott, hogy nem tudok semmit sem tenni.

Szegény csak zokogott. Próbáltam vigasztalni, de hiába. Annyira szerette, hogy nem tudja elengedni. 

-Gyere! Ülj le valahová.-húztam magam után, majd leültettem a kert végén lévő padra.

-Figyelj, pihenni kéne.. mejünk el valahova, vagy ilyesmi.. egy kis kiruccanás nem árt.

-Jah. Elegem van mindenből!

-Mit szólnál egy sátorozásos hétvégéhez?

-Ajj most?-nézett rám neheztelve.

-Igen! Miért is ne?

Pár perc múlva elmentem, majd visszatértem egy jegyzetfüzettel és tollakkal.

-Gyerünk! Kit akarsz meghívni?

Ráfirkantottunk pár nevet a papírra:

-Rosie Johns

-Sophie Black

-Sarah Black

-Drake Carter

-Hayley Morgan

-Shane Black

stb....

Shane Black..oh, róla el is felejtettem beszéni!! Teljesen belé vagyok zúgva, amióta a táborban megláttam. Azóta még nem láttam. Sajnos..

Johannah rázott fel a gondolataimból.

-Figyelj már!-ütögette a vállam.-Menjünk aludni! Majd holnap feladjuk postán a meghívókat.

-Rendben.-battyogtam fel a lépcsőn a szoba felé. Elég későn mentünk be a házba, ezért csöndben kellett maradnunk.

Oldal: I.rész: A kezdetek
~One Direction is my life~ - © 2008 - 2024 - oned-my-life.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat